Érdekelné, hogy milyen területen fejlesztenek versenytársai? Hogy az iparága vezető vállalatai mely piacokban látnak potenciált? Kíváncsi lenne a jövő technológiai irányvonalára, vagy hasznos lenne tudni, hogyan használhatja ingyen más cégek csúcstechnológiáját?
A professzionális iparjogvédelmi adatbázisokkal ezekre a kérdésekre mind választ kaphatunk, méghozzá teljesen törvényes és fair módon. Az iparjogvédelmi rendszerek, így például a szabadalmi rendszer egyik fő alapgondolata, hogy alkalmazásával egy vállalkozás ideiglenesen monopoljoghoz juthat egy adott piacon, cserébe azonban az újításáról minden információt meg kell osztania a társadalommal. Ezek az információk pedig kiválóan alkalmazhatók üzleti célokra. Ennek a nehézségét csupán az jelenti, hogy csak elméletben érhetőek el mindenki számára, a gyakorlatban viszont az információk megszerzésének időbeli és pénzbeli költsége van, az értelmezésükhöz pedig gyakorlat szükséges. Sokszor mégis megéri.
Újdonságkutatás és FTO
A két talán leggyakrabban elvégzett iparjogvédelmi kutatás az újdonságkutatás és az FTO („Freedom to operate” kutatás, aminek a magyar nyelvű megfelelője a kevéssé szerencsés „szabadalomtisztasági kutatás”). Az újdonságkutatás arra keresi a választ, hogy a találmányunk várhatóan szabadalmazható-e, vagy esetleg már nyilvánosságra jutottak (bármilyen fórumon) olyan megoldások, amikhez képest a mienk nem tartalmaz jelentős újdonságot, vagy nem alapul feltalálói tevékenységen. Ezért aztán az újdonságkutatás nem csak a szabadalmi adatbázisokra, hanem lehetőség szerint minél több fórumra ki kell, hogy terjedjen (például szakmai és tudományos folyóiratokra). Az újdonságkutatás elvégzésével sohasem lehetünk abban teljesen biztosak, hogy a találmányunk szabadalmat fog kapni, azonban rengeteg hasznos információt kaphatunk arról, hogy milyen hasonló megoldások léteznek, és ennek fényében milyen fejlesztési irányokat kell kerülni, merre érdemes haladni. Éppen ezért az újdonságkutatást a lehető leghamarabb érdemes elvégezni a fejlesztési folyamat során, amikor már a szándékunk szerint később létrejövő tudományos eredményt kellő pontossággal körül tudjuk írni.
Ugyanez igaz az szabadalomtisztasági vizsgálatra nézve is, aminél azonban arra keresünk választ, hogy a találmányunk üzleti hasznosítása várhatóan bitorolni fog-e fennálló jogokat, elsősorban szabadalmakat, magyarul számíthatunk-e jogvitákra piacra lépés esetén. Az FTO során tehát csak az iparjogvédelmi adatbázisokban zajlik a kutatás azok után az oltalmak után, amelyeknek oltalmi körébe megoldásunk beleeshet. A szabadalomtisztasági kutatás előnyös esetben minden új termékfejlesztés elején megtörténik, hiszen kiderülhet belőle, hogy nem kockáztatható meg a termék piacravitele. Ezt pedig minél előbb tudja meg egy vállalkozás, annál nagyobb felesleges kiadástól kíméli meg magát.
A teljes cikkünket elolvashatja a Piac&Profit oldalán.
Újdonságkutatás szoláltatásunkról bővebben!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése