Szabadalmak, védjegyek, földrajzi árujelzők, napjaink sokat használt kifejezései, melyeket sok esetben világcégek versengése és nagy port felkavaró perei nyomán hallhatunk. Ha a híradások nem is mindig engednek betekintést az érintett felek kártyáiba, egyben biztosak lehetünk, a szabadalmi perek az átlagember számára felfoghatatlan összegekről szólnak.
Miért védjük a szellemi tulajdont? Más szóval, miért fizetünk hosszú évekig azért, hogy egy szabadalommal rendelkezzünk? A szellemi tulajdon védelme során nem egyéb történik, mint egy hosszú és költséges folyamatba, a tudományos kutatásokba fektetett összegek elismerése és kizárólagosság biztosítása egy jogintézmény által. Az előbbiek eklatáns példája a gyógyszerfejlesztés. Egy új gyógyszer kifejlesztésének költsége 300-500 milliárd forint összegre tehető. E fejlesztések azonban csak akkor térülhetnek meg, ha a találmányból termék lesz, mely a patikák polcára kerülve elindul a kereskedelem útján. Ha azonban az iménti gyógyszerre nem szereznek szabadalmat, azt bárki könnyedén lemásolhatja és elvész a fejlesztésre fordított összegek megtérülésének reménye. Az iparjogvédelem tehát egy kizárólagos jog arra, hogy az általunk létrehozott szellemi tulajdont magunk gyártsuk, értékesítsük, hasznosítsuk. Ez a kizárólagosság ad esélyt arra, hogy a kutatásokra fordított források megtérüljenek, és valljuk be, a legtöbb kutatás költsége sokszorosan meghaladja egy szabadalom megszerzésének és fenntartásának költségét. A mai, alapvetően fogyasztók uralta világban a gyártók fokozott árverseny közepette kénytelenek érvényesülni, és folyamatosan keresik a kitörés, különbözés újszerű formáit. A szellemi tulajodon védelmi stratégiák – szabadalmak, védjegyek, formatervezési mintaoltalmak – lehetőséget adnak arra, hogy a vállalkozások elkerüljék az árversenyt, hiszen az oltalom kizárólagosságot ad, és így nem kell a versenytársak áraihoz igazodni. Hogy az árverseny jelentőségét megértsük, elég, ha csak arra gondolunk, hogy e tényező határozza meg az elérhető árbevételt, nyereséget, mindezen keresztül pedig a piaci pozíciót. Mindemellett a szabadalmak a vállalkozások belátása szerint adhatók-vehetők, mellyel együtt a szemünk előtt bontakozik ki egy globális, nagy összegeket megmozgató és igen élénk szabadalmi világpiac. A fentiekből adódóan a szellemi tulajdon védelmi rendszerek fontos megkülönböztető jegyek a piaci versenyben, legyen szó globális nagyvállalatokról, vagy kicsi, kutatásintenzív, divatos szóval élve „start up” cégekről. A szellemi tulajdon védelméről és hasznosítási lehetőségeiről bővebben tájékozódhat a hamarosan megjelenő, „Szellemi tulajdon menedzsment és technológia-transzfer” című kötet harmadik, átdolgozott kiadásában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése